Veszprém...

Kakuszi Zsoltot veszprémi futamáról, és új autójáról kérdeztem…

Hogy sikerült az új autóval az első megmérettetés, sikerült összebarátkozni vele?

Igazából úgy mondanám, hogy próbálunk összebarátkozni vele. Nagyon óvatosan mentünk, de azért próbáltuk keresni az autó határait, de még közel sem vagyunk ott. Sokat kell menni az autóval, hogy jó legyen.

Teszteltetek is a verseny előtt, így könnyebb volt már a versenyen, jobban képbejöttetek az autóval, és annak beállításaival?

A beállítások Veszprémben nem úgy sikerültek, ahogy elterveztük. Teszten nagyon jól viselkedett az autó, a versenyen viszont abszolút nem azok a körülmények voltak, mint a tesztpályán, így a kitalált beállításokat kamatoztatni nemigen tudtuk, ezért aztán egy folyamatos kísérletezésben voltunk. Minden kanyar egy kérdőjel volt számomra, hogy mégis hogy fog ott viselkedni az autó, és vélhetően ezért is mentünk picikét lassabban… Amikor pedig kezdtünk belemelegedni, akkor meg vagy defektet kaptunk, vagy épp a gumik kezdtek másképp viselkedni, mint kellett volna nekik. Tehát minden tekintetben egy kalandos veszprémi futam után vagyunk. Most visszanézve nagyon sok mindent másképp kellene csinálni, ha újrakezdhetnénk a versenyt, de mindenféleképpen nagyon sok tapasztalattal jöttünk haza. Meg kell tanulni az autót, és leginkább a beállításokat, valamint a határokat egy szélesebb skálára tolni.

Mik a várakozások a következő versenyekkel kapcsolatban? Most aszfalt következik, és a Borsod rally. Hogy készültök?

Igazából úgy készülünk, hogy megpróbálunk minél többet menni az autóval, mert úgy gondolom az a legjobb gyakorlás, ha az ember menni tud, és ki tudja próbálni verseny közben az autót. Most hétvégén lesz egy sprint verseny Árpádtetőn, és aztán pedig rá egy hétre Lengyelországban lesz egy 160-200 km-es verseny, ami egy Lengyel-Szlovák bajnoki futam lesz. Ezzel reméljük sokat tudunk majd készülni, bár aszfalton a beállítások eleve könnyebbek. Ott főleg a stabilitáson kell dolgozni, és hogy jól forduljon az autó, valamint hogy biztonságban érezzük magunkat. Nagyon bízom benne, hogy ott már jobb eredményeket fogunk elérni, de ahogy ismerem magamat még mindig óvatosabban fogunk menni, és nem olyan tempóval, és úgy, ahogy a Super 1600-as karrierünket befejeztük.

Az év gyakorlatilag úgyis erre lett szánva, de remélem, hogy a végére, vagy már talán Borsodra is, egy kicsit jobban oda tudunk érni.

Sok kitartást a beállítások kereséséhez a felkészülés során, és jó versenyzést kívánok az elkövetkezendő hetekre!

Szöveg: Szücs Balázs

Fotó: BagYu